A szexuális érintkezéssel közvetített fertőzések elnevezés (Sexually Transmitted Infections – STI) a fertőző betegségek egy jellegzetes csoportját foglalja össze. Ezekre jellemző az emberről-emberre terjedés sajátos módja, a többféle kórokozó egyidejű jelenléte. Az STI terjedésében a gyakori partnerváltás, a condom használat teljes vagy részleges (hüvelyi aktushoz igen, orális szexhez nem) hiánya, a szexuális szabadosság, a szexuálisan aktív emberek hiányos ismeretei játszanak szerepet. A terjesztésben a fő motort azok a személyek jelentik, akiknek még nincs klinikai tünetük, de már fertőzöttek és így betegségtudat hiányában akaratlanul is szerepet játszanak a különböző kórokozók átadásában.

Hitek és tévhitek

Sajnálatos módon számos tévhit kering az emberek körében, ami a szexuális (nemi) aktus kivitelezését és a fertőzés átadását illeti. A nemigyógyászati praxisban rutin kérdésnek számít, hogy hogyan is történt a szex. A kapott válaszok alapján nyugodtan kijelenthető, hogy az emberek jelentős része az orális szexet nem tartja ezen fertőzések szempontjából veszélyesnek. Gyakori válasz az is, hogy a „partnerem fogamzásgátlót szed”, következésképpen nincs szükség az óvszer alkalmazására, valamint az is gyakran elhangzik a homoszexuálisok részéről, hogy az „anális szexnél mindig, az orálisnál soha nem védekeznek”!!

Hogyan jellemezhetőek általánosságban a szexuális érintkezéssel átadható fertőzések?

• A fertőződéshez szoros testi kontaktus, nevezetesen nemi aktus szükséges.

Nemi aktusnak számít minden olyan tevékenység, amelynél a nemiszervek és / vagy egyéb testnyílások között kapcsolat létesül (orogenitalis,anogenitalis, oroanalis),

• A lappangási idő különböző, a néhány napos inkubációs időtől , évekig, de akár évtizedekig is jelen lehetnek a kórokozók (pl. Hepatitis B, HIV1, nemiszervi Herpes simplex virus /HSV-2, HSV-1/, Human Papilloma Vírusok /HPV/) anélkül, hogy klinikai tüneteket okoznának
• Bizonyos kórokozókról ma már tudjuk, hogy ún. szubklinikus infekciót is okozhatnak (HSV, HPV), és így ezek a betegek a tünetmentes vírusürítés következtében a fertőzés tovább adásában fontos szerepet játszanak.
• Elsősorban a hüvely- és húgycső-folyással jelentkező betegeknél viszonylag gyakoriak a kevert fertőzések, ennek megfelelően a klinikai tünetek és a beteg panaszai nem kórokozó specifikusak. A pontos diagnózishoz, a célzott kezeléshez és a terápia eredményességének igazolásához a mikrobiológiai diagnosztikus vizsgálat tehát nélkülözhetetlen.
• A fertőzött terhes nő fertőzi vagy fertőzheti a magzatát méhen belül, illetve a szülés során [pl. syphilis(vérbaj), gonorrhoea (tripper,kankó)], HIV-1, Cytomegalovírus (CMV), Hepatitis B (HBV, Chlamydia trachomatis D-K, HSV 2 és HSV 1, HPV, B csoportú Streptococcusok (Streptococcus agalactiae).

Speciális problémák

Igen fontos, hogy a Nyugat-Európai országokban és a tengeren túl egyre gyakoribb veszélyes fertőzéses kombinációkat igazolnak, elsődlegesen a melegek körében. Nevezetesen a HIV pozitivitás mellett kimutatható a frissen beszerzett vérbaj, az antibiotikumokra gyakran többszörösen ellenálló, torok és végbél kankó, valamint járványszerűen a HBV és HCV infekció is. Az sem mellékes, hogy az ezredfordulót követően szintén a melegek körében egyszerre több gócban elindult „hódító útjára „a lymphogranuloma venereum (LGV), amelynek az átadásában elsődlegesen az adatok szerint az anális közösülés játszotta a fő szerepet. Szintén az ezredfordulót követően extrém mértékben megszaporodtak a végbélnyílás körüli és azon belüli tünetes condyloma acuminatum esetek, amelyet a Humán Papilloma vírusok bizonyos genotípusai idéznek elő. Ma már azt is tudjuk, hogy nem csak a rákkeltés szempontjából alacsony rizikójú HPV-k (HPV 6 és 11), hanem rákkeltés szempontjából az ún. high risk (magas rizikójú) vírusok szerepe is egyre nő!!

Milyen szűrővizsgálatok végezhetőek?

A szervezetben a kórokozó hatására keletkező ún ellenanyagok kimutatásán alapuló eljárásokkal kizárhatjuk és vagy igazolhatjuk a fertőződést. Ezekkel az úgynevezett szerológiai módszerekkel a következő fertőzéseket tudjuk vizsgálni:

• Vírusos fertőzések: Humán Immunodeficiencia vírus (HIV 1-2), Hepatitis B (HBV), Hepatitis C (HCV), nemi szervi herpes (HSV 1-2),
• Bakteriális fertőzések: syphilis ( lues, vérbaj).

A nemiszervek váladékaiból tenyésztéses és molekuláris biológiai (PCR) vizsgálatokra vehetünk mintát. Ilyen módon kimutatható a tünetmentes fertőzöttség az alábbi kórokozókra:
Neisseria gonorrhoeae, Chlamydia trachomatis, Ureaplasma urealyticum, Mycoplasma hominis,Mycoplasma genitalium, Trchomonas vaginalis,Gardnerella vaginalis, Herpes simplex virus, Human papillomavirus, B csopoptu Streptococcus és egyéb baktériumok, sarjadzógombák.

Miért és kiknél ajánlott ezen szűrővizsgálatok elvégzése?

Elsődlegesen ajánlott azon szexuális aktív egyéneknél, akik a nemi kapcsolataikat tekintve (partnerek száma, szex kivitelezése) veszélyeztetettek. Ajánlott a szűrés új partnerkapcsolatban is, lehetőleg az óvszer elhagyása előtt. A HIV és Lues szűrés ajánlott mindenkinek, akinek az élethosszi partnerszámot tekintve sok kapcsolata volt. Ezen felül gyermekvállalás előtt is érdemes tájékozódni rejtett fertőzöttség irányában, hiszen ez a teherbeesést illetve a terhesség kiviselését nehezítheti.

Miért fontos, hogy időben kiderüljön a tünetmentes fertőzöttség?

Azért, mert a gyógyítható betegségeket (bakteriális fertőzés: chlamydiás, mycoplasmás fertőzések, szifilisz, gonorrhoea) a szakmai szabályai szerinti terápiát alkalmazva meg tudjuk gyógyítani, és azért mert megakadályozható a kórokozók további szórása.

A HIV fertőzöttség, ha időben derül ki, akkor a beteg állapotának a felmérése, kivizsgálása is időben történik meg. „Aki időt nyer, életet nyer!!”. Ma a rendelkezésre álló kombinált kezelésekkel a HIV fertőzöttek többségénél egy jó életminőség biztosítható.

A herpesz és hepatitis fertőzések gyógyszeres kezeléssel szintén jól kordában tarthatóak, a HPV fertőzöttség esetén pedig célszerű az aktív megfigyelésre törekedni.