Méhszájseb

Anatómiai ismeretek

A méh körte alakú szerv melynek hossza kb. 7-8 cm. A méhtest a méhnyakon át csatlakozik a hüvelyhez. A méhnyak alsó 1/3-a „belóg” a hüvelybe, ezt a részt nevezzük méhszájnak, vagy cervixnek. A méhszáj felszínét a hüvelyhez hasonlóan el nem szarusodó laphám (nyálkahártya) borítja. A méhnyak vaskos, rugalmas falú, igen keskeny csatornával rendelkező csőre hasonlít legjobban. A cső belső felszínét hengerhám borítja, ami nagy mennyiségben termel sűrű nyákot. A sűrű nyák elsődleges szerepe, hogy megakadályozza a hüvelyben található baktériumok feljutását a steril méhűrbe. A méhnyak váladék mennyisége és minősége (pl.: nyújthatóság) hormonális hatás következtében a ciklus során változik.

A méhszáj vizsgálata

A méhszájat nőgyógyászati vizsgálat során hüvelyfeltárást követően vizsgálhatjuk. A méhszáj rutin vizsgálómódszere a kolposzkópia, mely során egy speciális mikroszkóp segítségével tekintjük át a méhszáj külső felszínét borító hámot. A jobb láthatóság érdekében ecetsav és kálium jodid oldatokat használhatunk.
A méhszájat borító sejtek alaposabb vizsgálatára a citológiai vizsgálat szolgál. Egy erre a célra kialakított mintavevővel ledörzsölünk egy kevés hámsejtet a felszínről, tárgylemezre kenjük, majd speciális festés után citopatológus vizsgálja mikroszkőp alatt.
Mind a citológia, mind a kolposzkópia a méhnyakrák szűrésének fontos kellékei, melyeket a HPV teszt tehet teljessé.
Bejelentkezés vizsgálatra, kezelésre

A méhszájon előforduló elváltozások

Ectropium

A méhszájseb kifejezést leggyakrabban erre az elváltozásra használjuk!  Az elváltozás lényege, hogy a méhnyak csatornáját borító hengerhám és a laphám határa, ami általában a nyakcsatorna nyílásánál található, a felszín irányába húzódik, vagyis a hengerhám a méhszáj felszínére terjed. Tehát a méhszájat továbbra is borítja nyálkahártya, csak ebben az esetben nem laphám, hanem hengerhám. Ezért nem szerencsés az elváltozást sebnek titulálni, mert az tulajdonképpen hámhiányt jelentene.  (A szemléletesség kedvéért: ha a laphámot egy vászon lepedőhöz hasonlítjuk, akkor a hengerhám leginkább egy frottír törülközőhöz hasonlítana legjobban, melynek felszínét sok kicsi boholy borítja.) Az ectropium nagyon gyakori fiatal korban, fogamzásgátló szedése mellett, méhnyakcsatornagyulladás illetve visszatérő hüvelyfertőzések következtében és terhességben.
Milyen problémát okozhat az ectropium?

• Mivel a hengerhám felszínét alkotó sok kis boholy mechanikai behatásokra sokkal kevésbé ellenálló, mint a laphám, szexuális aktust követően pecsételő vérzés jelentkezhet.
• A bolyhok hatalmas felszínt adnak, (gondoljunk a fent említett törülköző hasonlatra) mély „bugyrokkal”, a hüvelynél lúgosabb környezettel, ami a baktériumok számára ideális környezetet jelent a megtelepedésre (kolonizációra). A méhszájon megtelepedő baktériumok folyamatos hüvelyfertőzést, folyást okoznak. Kolonizálódott baktériumok esetén a szokványos helyi kezelésekkel (kúp) nem boldogulunk, de tartós eredmény sajnos önmagában a szájon át szedhető antibiotikum kezeléstől sem nagyon várható.
• A „méhszájseben” található számos mirigysejt nagy mennyiségű lúgos váladékot termel, mely egyrészt tartósan fennálló folyás formájában okoz kellemetlenséget, másrészt a lúgos kémhatása a normál hüvelyflóra többségét adó lactobacillusok számára kedvezőtlen. Így túlsúlyba kerülhetnek az egyébként kis számban jelenlévő, vagy éppen a méhszájon kolonizálódott baktériumok. A folyamat a hüvelyflóra eltolódásához (bakteriális vaginosis)  illetve hüvelyfertőzéshez vezethet.

Az ectropium igen gyakran kialakul a fiatalok körében. Amennyiben az elváltozás kiterjedt, panaszokat okoz, illetőleg krónikusan visszatérő hüvelyfertőzések mellett észleljük, szükséges a kezelése. Bejelentkezés vizsgálatra, kezelésre
A kezelés alapelve, hogy a hengerhámot roncsoljuk vagy eltávolítjuk. Roncsolás után a hüvely kémhatásának savasan tartásával segítjük a laphám visszatelepedését a roncsolt felszínre.
A roncsolás illetve eltávolitás az alábbi módszerekkel történhet:

• Ecsetelés: legegyszerűbb a hámroncsoló ecsetelő szerek használata. Ezek hátránya, hogy általában több ecsetelés szükséges és az eredményesség igen kétséges. Mivel a hengerhám bolyhainak alapja 4-5 mm mélyen is lehet, az ecsetelő szer ilyen mélységben már általában nem hatásos és a hengerhám alapja felől regenerálódik.
• Fagyasztás: a fagyasztás lényege, hogy folyékony nitrogén vagy egyéb gáz alkalmazásával egy speciális fagyasztó eszközzel lefagyasztjuk, ezáltal roncsoljuk a méhszáj felszínét. Az eljárás során mínusz 180 C fokot is elérünk.
• Lézeres vaporizáció: a beavatkozás során CO2 lézer segítségével elpárologtatjuk a hámfelszínt.

A fagyasztás és a lézeres vaporizáció előnye, hogy gyors, járóbeteg ellátás keretében is elvégezhető eljárások, melyek kevés kellemetlenséggel járnak. Hátrányuk, hogy szövettani vizsgálat nem készül a roncsolt szövetből, ugyanakkor ilyen beavatkozásokat mindig citológiai vizsgálat előz meg, legtöbbször negatív citológiai lelet esetén végezzük őket, ugyanakkor alkalmasak enyhe citológiai eltérések esetén azok kezelésére is.

• Kimetszés, hideg kés technika, konizáció: a módszer lényege, hogy az érintett méhszájfelszínt szikével eltávolítjuk, a sebfelszínt pedig összevarrjuk.
  Előnye: ez az eljárás biztosítja a legjobb minőségű szövettani mintát. Deformált, már korábban többször kezelt méhszáj esetén is ez tűnik a legalkalmasabb módszernek.
  Hátránya: kórházi befekvést igényel, altatásban történik a beavatkozás, a varratokat műtét után 2 héttel el kell távolítani, a beavatkozás során a hám alatt lévő kötőszövetből is eltávolítunk részletet, ezért a méhszáj hegesen gyógyul, ami mivel legtöbbször fiatal nőket érint a beavatkozás kedvezőtlen lehet a későbbi terhesség kiviselése és a szülés kapcsán (igaz, hogy jelentős problémát ritkán okoz).
• Loop konizáció (LEEP): A beavatkozás során szintén a felszín lemetszése történik, azonban nem szikével, hanem egy nagyfrekvenciás elektromos hurokkal. Az eljárás előnye a hideg kés technikával szemben, hogy vágás közben rögtön vérzést is csillapít, így nincs szükség varratokra, később varratszedésre és egynapos sebészet keretében is végezhető. Hátránya a rosszabb minőségű szövettani minta.

Összefoglalva elmondható, hogy a jóindulatú elváltozások esetén, mint amilyen a kiterjedt ectropium (méhszájseb), szövettani vizsgálatra nincs szükség, ezért az ambulánsan, helyi érzéstelenítésben is elvégezhető eljárások, a méhszájfagyasztás és lézeres vaporizáció tűnnek előnyösebbnek. Bejelentkezés vizsgálatra, kezelésre

Méhnyakrepedés

A méhnyak, vagy méhszájrepedés általában szülések kapcsán, esetleg terhesség megszakítás során alakulhat ki. Szülés után közvetlenül feltárjuk a hüvelyt és átnézzük a szülőcsatornát, az esetleges sérüléseket, így a méhszáj repedését is összevarrjuk. Sajnos azonban, míg a hüvelyfal sérülései tökéletesen gyógyulnak, a méhszáj sokszor a varrat ellenére sem gyógyul megfelelően. Így alakul ki az inveterált méhszájrepedés, ami egy krónikus állapot, önmagában nem veszélyes, azonban az alábbi problémák kialakulásának forrása lehet:

• A nyakcsatorna nyílása ilyen esetekben tátong, abba fertőzést okozó baktériumok könnyebben feljutnak, krónikus méhnyakgyulladás alakulhat ki, valamint a nyakcsatornát borító hám mirigyei nagy mennyiségű váladékot termelnek, mely folyamatos hüvelyfolyást okozhat.
• A laphám-hengerhám határa tátongó méhszáj esetén a normálisnál jóval nagyobb területet jelent, ami a méhnyakrák szempontjából veszélyes hámelváltozások kialakulására jelent fokozott rizikót.

Kezelés: a legmegfelelőbb kezelés a repedés felszínének kimetszése és összevarrása. Bejelentkezés vizsgálatra, kezelésre

Condyloma

A HPV fertőzések egy része jóindulatú szemölcsök képződéséhez vezet. Ezek a HPV típusok általában a rosszindulatú daganat kialakulásának szempontjából alacsony rizikót jelentenek. A condyloma az alacsony daganatrizikó ellenére mindenképpen kezelendő, hiszen ennek hiányában általában terjed és növekszik, valamint a partnert fertőzi. Abban az esetben, amikor a condyloma a méhszáj felszínén helyezkedik el, a kezelés az ectropium (méhszájseb) esetében leírtakkal egyezik meg. Bejelentkezés vizsgálatra, kezelésre

Rákmegelőző állapotok

Azok a HPV által okozott hámelváltozások, melyek potenciálisan méhnyakrák kialakulásához vezethetnek, kolposzkópos vizsgálat során láthatóvá válhatnak. Ezeket is alkalmanként „méhszájsebnek” titulálják.
Mivel a kolposzkópiával önmagában nem lehet pontos információt adni az elváltozás súlyosságát illetően, mindig kiegészítjük a vizsgálatot cytológiai mintavétellel is. Abban az esetében, amikor a citológia normális eredményt ad, de a kolposzkópos vizsgálat során valami gyanúsat látunk, sűrűbben elvégzett szűrővizsgálatot (3-6 havonta) esetleg további vizsgálatokat pl. HPV meghatározást szoktunk javasolni.

Méhnyakrák

Bár ritkán, de sajnos előfordul, hogy a méhnyakrák okozta szövetroncsolást is méhszájsebnek titulálják. Igen nagy hiba egy ilyen súlyos betegséget holmi kis „sebnek” bagatelizálni, ha méhnyakrák lehetősége felmerül, vagy igazolódik, a betegnek joga van tudni, hogy milyen súlyos a betegsége, ezért mindenképpen kerülendő az ilyen félrevezető megnevezés használata!