Az ekcéma olyan bőrgyulladás, amelynek a tünetei a hámló, vörös, száraz bőr, esetleg nedvezéssel és erős viszketés. Sok fajta ekcéma létezik, de csecsemő- és gyermekkorban az atópiás ekcéma (veleszületett, belső eredetű ekcéma) a leggyakoribb (a lakosság 5-15%-a szenved az ekcéma enyhébb-súlyosabb formájában). Az atópiás ekcéma miatt gyermekek esetében asztma, szénanátha is előfordulhat. Az ekcéma krónikus, vagyis hosszantartó állapot, az időről-időre jelentkező fellángolásokat tünetmentes időszakok tarkítják. Az ekcéma lehet enyhe és lehet olyan súlyos állapot, amikor a gyermeket az alvásban is zavarja a viszketés.
Az atópiás ekcéma öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valaki, aki ekcéma, esetleg szénanátha vagy asztma miatt szenved. Előfordul azonban az is, hogy a hozzátartozók közül senkinek sincs ilyen betegsége.
Az ekcéma tünetei az életkorral változnak, de leginkább a karokon, lábon, kézen, arcon és nyakon jelenik meg. A fontos, hogy a viszketés és a száraz bőr mindig jelen van.
A gyermekkori ekcéma pontos okát nem ismerjük, de azt igen, hogy az ekcémás gyermek bőre túlzottan reagál külső és belső behatásokra. A leggyakoribb kiváltó okok ekcéma esetében az irritáló anyagok (szappanok, illatanyagok, kozmetikumok mosdószerek, textilöblítők), ruhák (pl. gyapjú), extrém hőmérséklet és páratartalom, bizonyos élelmiszerek, levegőben terjedő allergének (penész, szőr, poratka).
Az ekcémás bőrű gyermek allergia bőrpróbái -karcolásos, ill. rátevéses- gyakran pozitív anélkül, hogy valódi túlérzékenység állna fenn. A vérből végzett vizsgálatok is kevés segítséget nyújtanak az ekcéma kezelése során.
Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javulhat. Csecsemőkorban jelentkező betegség esetén három éves kor körül, öt éves kor táján, majd tizenéves korban újabb mérföldkő következik be az ekcéma alakulásában. Esetenként felnőttkorban is megmarad.
Az ekcéma kezelése során elsőrendű fontosságú a megfelelő orvos-szülő-beteg kapcsolat. Olyan kezelés, amelytől az ekcéma egy csapásra, végleg eltűnne, nem létezik, de a betegség karbantartható, a tünetek minimálisra szoríthatóak vissza, a fellángolások ritkíthatóak, illetve a beteg hosszabb-rövidebb ideig tünetmentesen tartható.
Az ekcéma esetében is fontos a tisztálkodás, viszont az amúgy is száraz bőr miatt kerülni kell a túl meleg és hosszantartó fürdőket (víz ne legyen melegebb 34 foknál és ne tartson tovább 10 percnél). Habfürdőt nem szabad használni, és a szappant is kerülni kell, mert irritálhatják a bőrt. Szappanmentes lemosóval szabad mosdatni az ekcémás gyermek bőrét. Ezt követően a bőrt óvatosan kell leitatni és azonnal, a még enyhén nedves bőrt hidratáló kenőccsel, emollienssel kell bekenni.
Az emolliensek olyan hidratálók, amelyek az ekcéma miatti száraz bőr kezeléséhez elengedhetetlenek. Ezek megfelelően hidratáltan tartják a gyermek bőrét, csökkentik az ekcémás bőr feszülését és a viszketést is. Az emolliensek kevés bőrt irritáló anyagot, illatszert és tartósítószert tartalmaznak. Az emollienseket a tünetmentes időszakokban is használni kell, hiszen segít megelőzni a fellángolásokat, a tünetmentes periódusokat meghosszabbíthatják ill. a fellángolások alkalmával a tüneteket nagymértékben enyhítik. Tünetmentes időszakban az emolliensekkel napi kétszer háromszor kenjük be a gyerek bőrét. Fontos, hogy ne csak az ekcémás bőr területét, hanem ott is, ahol nincs bőrgyulladás, hiszen a száraz bőr az egész testre jellemző. Enyhe és mérsékelt ekcéma esetén akár önmagukban is elég hatásosak. Az ekcéma okozta bőrtünetek súlyosbodásakor a kezelést ki kell egészíteni ún. aktív, gyulladáscsökkentő kezeléssel. Kizárólag az orvos által javasolt hidratálókat szabad használni. Kiváló emolliensek a Lipobase és a Locobase Repair, melyeket kifejezetten száraz, ekcémás bőr mindennapi használatára fejlesztettek ki és hosszútávon is biztonságosak.
A kortikoszteroidos kenőcsök segítenek a bőrgyulladás és a viszketés csökkentésében akut fellángolások alkalmával, de hosszútávú használatuk nem ajánlott mellékhatásaik miatt. Ezeket a készítményeket orvos írja fel. Naponta csak egyszer alkalmazzuk és mindenképpen a fent említett emolliensekel egészítsék ki a kezelést.
Új kezelési lehetőség is megjelent az atópiás ekcéma kezelésében. Ezek nem szteroid tartalmú gyógyszerek, melyek csökkentik a bőrgyulladást és a viszketést. Az akut fellángolások megszüntetése hosszabb ideig tart, viszont hosszútávon is biztonságosan alkalmazhatók.
A viszketés csillapítására ún. antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. A hagyományos, régebbi antihisztaminok álmosító hatással rendelkeznek, ezeket este alkalmazzuk. A modern készítmények nem álmosítanak, ezért reggel is adhatók. Bakteriális felülfertőződés esetén antibiotikum kezelés is szóba jöhet.
