Kedves Szülők!

Gyermekükön olyan beavatkozást kell végezni, amelyhez műtéti érzéstelenítés szükséges. Az érzéstelenítés altatással (más néven általános anesztéziával vagy érzéstelenítéssel) történik.

Az általános érzéstelenítés során különböző gyógyszerek alkalmazásával törekszünk a követ-kező célok egyidejű elérésére: fájdalomérzet jelentkezésének megelőzése, a tudatállapot lehet-séges kikapcsolása, emlékképek kialakulásának kivédése, az izommozgás megszüntetése, a szervezet önszabályozó reakcióiban kóros válaszok elkerülése.

Az érzéstelenítés előtt néhány fontos kérdésre szeretnénk felhívni a figyelmét. Mint minden beavatkozás, az érzéstelenítés is bizonyos veszéllyel jár a betegre nézve. Ezek a veszélyek a modern eljárásokkal jelentősen csökkenthetők, de még így is előfordulhatnak súlyos kompli-kációk. Ugyanakkor a beavatkozások elhagyásának veszélye sokszorosa az érzéstelenítés ve-szélyeinek.

Az altatást gyermek aneszteziológus orvos és asszisztensek végzik. Az ő feladatuk is annak biztosítása, hogy a gyermek a lehető legjobb állapotban kerüljön műtétre. A műtét körüli aneszteziológusi teendők a következőképpen foglalhatók össze vázlatosan:

Műtét előtt

A műtét előtt tájékozódunk a beteg kórtörténetéről és olyan egyéb tényezőkről, amelyek az altatást befolyásolhatják és a szövődmények valószínűségét növelhetik. Fontos, hogy adataik pontosak legyenek és minden eddigi dokumentációt (zárójelentések, oltási könyv stb.) hozza-nak magukkal. Kérjük, hogy segítsenek nekünk a mellékelt kérdőív gondos kitöltésével. Az orvosnak is figyelmesen válaszoljanak, hiszen sokszor mellékesnek látszó dolgok is fontosak lehetnek az altatás szempontjából.

Műtét előtt az altatóorvos tájékozódik a gyermek aktuális állapotáról, fennálló beteg-ség(ei)ről, anamnéziséről, és a sebésszel közösen megítélik a műtét optimális idejét. Ez függ a műtét jellegétől, sürgősségétől, a gyermek kórtörténetétől és gyermekgyógyászati állapotától. A gyermek állapotának felméréséhez egyes esetekben laboratóriumi és műszeres vizsgálatokra is szükség lehet. Ha valamilyen krónikus betegségben szenved (szívbetegség, cukorbetegség, asztma, epilepszia, stb.) szükséges lehet a kezelőorvos szakvéleménye illetve egyes esetekben a gyermek (kísérőbetegsége miatt) nem alkalmas egynapos sebészeti beavatkozás kapcsán általános anesztézia elvégzésére.

Van, amikor kiegészítő vizsgálatokat kérünk, például a folyamatosan szedett gyógyszer aktuá-lis vérszintjét.

Bizonyos esetekben gyermekük nincs tervezett műtétre alkalmas állapotban. Ezek a kö-vetkezők: heveny lázas megbetegedés és az ezt követő egy-két hét fertőző betegség lappan-gási ideje, élő kórokozót tartalmazó védőoltást követő hat hét, egyébként négy hét (ha az oltás szövődménnyel jár, akkor három hónap). Ezeket gyermekük érdekében feltétlenül jelezzék. A műtét halasztását a kivizsgálás eredményei is szükségessé tehetik.

A gyermeknek a félrenyelés, hányás veszélyének csökkentése, illetve elkerülése érdekében éhgyomorral kell a műtőbe kerülnie. Ez azt jelenti, hogy műtét előtt hat órával már nem ehet, és nem ihat sűrű folyadékot, pl. tejterméket. Három órával a műtét előtt már vizet, és vízszerű folyadékot, pl. teát sem kaphat. Csecsemőkkel négy órával a műtét előtt még tápszer vagy anyatej itatható.

Műtét előtt a beteg gyógyszeres előkészítést (premedikációt) kap. Ennek hatására a műtét előtti feszültség oldódik, a kóros reflexek megszűnnek. Így nyugodt, sokszor már alvó álla-potban kerülnek a gyermekek a műtőbe. A kisebb gyermekek a fájdalom elkerülése érdekében ezt az előkészítést orrcsepp vagy egy korty ital formájában kapják (ez a kis mennyiségű folya-dék nem jár félrenyelés veszélyével).

Műtét alatt

Altatás alatt a betegek életfunkcióit folyamatosan ellenőrizzük. Korszerű monitor segítségével figyelemmel kísérjük a szívműködési és a légzésfunkciókat egyaránt.

A fájdalomcsillapító és altatószereket a gyermek vénásan kapja. Hatásukra elveszíti öntudatát és érzéketlenné válik a fájdalommal szemben. Szükség esetén az izmok ellazítását eredmé-nyező gyógyszereket is adunk. Néhány esetben infúziót kötünk be, hogy lehetőségünk legyen a műtét alatt a folyadék pótlására és az injekciók fájdalommentes bejuttatására. Az oxigén bejuttatása vagy arcmaszkon, vagy egy speciális szájba helyezhető maszkon, ritkán a légcsőbe helyezett tubuson keresztül történik, a műtét fajtájától és időtartamától függően.

Szövődmények

Mint minden beavatkozás, az érzéstelenítés is bizonyos veszélyekkel jár. A lehetséges szö-vődményekről kötelességünk Önöket tájékoztatni. A szövődmények jelentős része pontos állapotfelméréssel, megfontoltsággal elkerülhető, elhárítható.

Általános érzéstelenítés során:

• Légzési szövődmények: a gége és a hörgő görcsös állapota, a gyomortartalom, illetve más testváladék légutakba kerülése következményes tüdőgyulladással, a légutak biztosításának nehézsége, a szervezet megfelelő működéséhez szükséges gázcsere elégtelensége, a légző-szervek sérülése (légmell, egyéb terekben felszaporodó levegő a mellkasban).
• A fogsérülés előfordulásának valószínűsége kb. 1:1000-1800.
• A keringési rendszer esetében a különböző szívritmus zavarok, a vérnyomás optimális értéké-nek bármelyirányú kóros kilengései, valamint az érpályába került levegő következményei a legfontosabb szövődmények.
• Számolni kell az alkalmazott gyógyszerekre adott egyedi válasz kapcsán olykor súlyos allergi-ás reakciókkal, a testhőmérséklet szabályozásának zavaraival, továbbá a teljes szervezet egyensúlyi állapotát súlyosan befolyásoló anyagcserezavar (malignus hyperthermia, gyakori-sága 1:15000) előfordulásával, illetve váratlan halálesettel is.

Az általános anesztézia kapcsán lehet vénagyulladás, szédülés, hányinger, hányás.

Az aneszteziológus figyelemmel, szakmai hozzáértéssel csökkenti a lehetséges aneszteziológiai szövődmények bekövetkezésének valószínűségét, illetve biztosítja az előállt szövődmények szakszerű ellátását.

Műtét után

Mivel gyermeküknél a műtéti érzéstelenítésre járóbetegként kerül sor, a kórházból való távozását követő első 24 órában fontos az alábbi utasítások betartása:

• Ebben az időszakban állandó felügyelet szükséges.
• Az altatást követően leghamarabb 1-2 órával fogyaszthat folyadékot és 3 órával könnyű, nem darabos ételt.
• Az altatást követően csak felnőtt kísérővel mehet haza, ha aneszteziológiai és sebészeti szem-pontból is elengedhető. Nem tömegközlekedési eszközzel, lehetőleg fekve szállítva.
• Ha megoldható, az utazás alatt a gyermek a hátsó ülésen pihenjen felnőtt társaságában.
• A beteg otthona és a kórház közötti út megtételéhez szükséges idő gépkocsival ne haladja meg a 30-40 percet.
• A gyermek gépet, háztartási készüléket nem használhat, és kerülnie kell minden egyensúlyérzetet kívánó helyzetet (kerékpározás, görkorcsolya, lépcsőzés, stb.)

Műtét utáni fájdalomcsillapításra paracetamol (Panadol, Rubophen), diclofenac (Cataflam, Voltaren), ibuprofen (Nurofen) tartalmú gyógyszereket javasoljuk megfelelő dózisban, ha szükséges.

Javasolt fájdalomcsillapítás mellett nem csillapodó fájdalom, nem múló hányinger, hányás esetén kérjük, vegyék fel a kapcsolatot kezelőorvosukkal.

Bármilyen az altatással, gyermek ébredésével, fájdalomcsillapításával kapcsolatos otthoni, nem sebészeti probléma esetén tanácsért az aneszteziológus orvoshoz forduljanak.

Ez a tájékoztató nem helyettesíti az aneszteziológussal és a sebésszel folytatott beszélgetést. Fontos, hogy minden felvetődő kérdést megnyugtató módon tisztázzanak.

Kérjük, hogy gyermekükkel ezen ismeretek birtokában, még otthon beszéljék meg az előttük álló történéseket, hogy kevésbé féljen a centrumban történő kezeléstől.

Számítunk segítőkész együttműködésére!